A két parton is állhattam volna

Egyszerre.

Tegnap is nézhettem volna

Szemedbe.

Mindenhonnan csak ködöt

Láttam.

Ajtód előtt is már hiába

Álltam.

S a köd beborított mindent

A Dunán.

Emlékkel néztem szemedbe

Puhán.

A fák lombja is elfojt már

A pára közt.

Hogy szememben tested meztelenbe

Öltözött.

S egy uszály szelte szét a dús

Ködöt.

S muszáj csókot nyomnom ajkaidra

Két emlék között.