Jane Goodall a világ legnevesebb főemlőskutatója utazásai során ismét Magyarországra látogatott. A 76 éves angol származású környezetvédő 20 évet töltött Afrikában a Gombe-patak mellett élő csimpánzok megfigyelésével. Jane volt az első, aki megfigyelte az egyik hímet eszközt használni, a csimpánzokat csoportosan vadászni prédájukra, illetve háborúzni más csimpánz csoportokkal. Jane szeretett munkája során azonban megrendítő következtetésre jutott: el kellett hagynia Afrikát, hogy a csimpánzokat megmenthesse. A feladat talán nehezebbnek bizonyult, mint első néhány hónapja a vadonban. Ugyanis világkörüli útra indult, hogy megakadályozza Afrika kifosztását, hirdesse környezet- és természetvédelmi programjait. 2009. május 16-17-én hazánkban ösztönözte az embereket a környezettudatos életmódra.

Jane egyik ismerőse által ismerkedett meg Louis Leakey antropológussal, akinek meggyőződése volt, hogy minél alaposabban kell tanulmányozni a nagymajmokat, mert így közelebb juthatunk az emberiség fejlődésének megismeréséhez. Ehhez fiatal nőket keresett, mert úgy vélte, a nők kedvesebben, kevésbé fenyegetően közelednek az állatokhoz. Azt vallotta, hogy minden tudás a tapasztalásból és a megfigyelésből származik, nem pedig a logikus következtetésekből.

Ezért kezdő és tapasztalatlan lányokat választott: Dian Fossey vált a gorillák megmentőjévé, Biruté Galdikas az orangutános lánnyá, Jane Goodall pedig a csimpánzok nagyasszonyává. Jane utazása előtt pincérnőként dogozott, hogy anyagi alapokhoz jusson. Édesanyjával utazott Afrikába, aki kezdettől fogva támogatta lánya elhatározását. Vanne Goodall jó kapcsolatot ápolt a helyiekkel rendelője segítségével, így befogadták az európai kutatókat. Jane közben hosszú hónapokon keresztül járta a Gombe Nemzeti Park erdőit, csimpánzok után kutatva. Kezdetben, ha sikerült is megpillantania egy-két csimpánzt, azok elmenekültek. Szürkeszakállú Dávid volt az a hím, aki kevésbé félt Jane-től, mint bármelyik másik csimpánz. A kutatás próbaideje azonban csak fél évig tartott, az anyagi támogatások addig fedezték a költségeket. Azonban a próbaidő vége felé Jane izgalmas megfigyeléseket tett: látta amint a csimpánzok húst esznek, valamint azt, hogy az általuk készített eszközök segítségével termeszeket falatoznak. Mivel az addigi definíciók alapján csak az ember rendelkezett szerszámkészítő képességgel, Loius Leakey és számos más tudós szerint újra és bonyolultabb módon kell meghatározni az ember fogalmát. Kutatásai előrehaladtával Jane ismertté vált a tudóstársadalomban, azonban akkor még semmilyen egyetemi végzettsége nem volt. Louis Leakey-nek köszönhetően a cambridge-i egyetemen írta meg doktori disszertációját. Az éveket Afrikában töltő nőnek kissé nehezére esett beilleszkedni a tudóskörökbe, hiszen az addigi kutatási rendszerekkel eltérően végezte megfigyeléseit: nevek helyett számokkal kellett volna megkülönböztetnie a csimpánzokat, önálló személyiségekként beszélt a főemlősökről. A világ gyorsütemű fejlődése azonban idővel utolérte Afrikát is, ezért 20 évnyi kutatómunka után Jane rádöbbent arra, hogy csak a csimpánzoktól távol eső fejlett világban harcolhat értük. Megfigyeléseit és nézeteit azóta már számos könyvében publikálta, ma már nincsen olyan természettudománnyal foglalkozó, aki ne hallott volna Jane Goodallről.

A világhírű primatológus az év 300 napját azzal tölti, hogy utazásai során minél több emberrel megismertesse a környezettudatos életmód alapjait. 1991-ben Tanzániában alapította meg a Rügyek és Gyökerek (Roots&Shoots) természet- és környezetvédelmi hálózatot, amelynek célja, hogy a fiatalokat cselekvésre ösztönözze. A nemzetközi szervezet programjába hazai gyerekek és fiatalok is bekapcsolódtak, hogy csimpánzok és más főemlősok védelme mellett a helyi természetvédelemmel is foglalkozzanak.

A Rügyek és Gyökerek nemzetközi projektébe tartozik a csimpánz-örökbefogadás. Így hazai személyek is támogathatják az Afrikában élő csimpánzok kutatását, életterük védelmét. A ,,Gyöngyökkel az életért" program az afrikai nők helyzetén segít, hiszen többségük hátrányos helyzete miatt nem törődik a természettel: fontosabb számukra gyermekeik felnevelése, mint a környezetvédelem. A TACARE (Take care: Vigyázz rá) kampányban az alapítvány által kapott újrahasznosított papírból az afrikai nők gyönyörű gyöngyöket sodornak, ékszereket készítenek. Munkájukért cserébe támogatást kapnak, ezáltal képesek iskoláztatni gyermekeiket. 2009 a gorilla éve, ezért új projekt került bejelentésre Jane Goodall Magyarországra látogatásakor. A közép-afrikai nemzeti park sűrűjében élő gorillák veszélyben vannak. Orvvadászok lesnek rájuk, hogy miután megölték őket, végtagjaikat és fejüket eladhassák a feketepiacon a turistáknak, fellendült a bozóthús kereskedelem, az őserdő fáit haszonéhes szénégetők tizedelik, területükön rengeteg ércet bányásznak, amik a mobiltelefonok előállításához szükségesek. A koltán nevű ércből nyerik a taltánt, ami a csúcstechnológia eszközeihez nélkülözhetetlen alapanyag. A koltán készlet 80%-a Afrikában található, a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. A bányászat során rengeteg gyermekmunkást és rabszolgát alkalmaznak, új utakat építenek, amelyek főként az orvvadászok közlekedését könnyítik meg. A nyugati világ egyre növekvő igénye a mobiltelefonokra és az egyéb elektromos eszközökre ma már bizonyítottan összefügg 10 afrikai főemlősfaj populációjának csökkenésével. Például a hegyi gorillák száma 50%-kal csökkent, de ugyanez a veszély fenyegeti a síkvidéki gorillákat is. A Gorilla éve kampány nagy hangsúlyt fektet a vadon élő gorilla populációk védelmére, a nemzeti parkokban dolgozókat támogatja, valamint az érintett afrikai országok közti együttműködést erősít. Magyarországon az Electro-Coord. Kht. gyűjti össze újrahasznosítani a kidobásra szánt mobiltelefonokat, és minden darab után anyagi támogatást nyújt a szervezetnek.

A hazai programok közé tartozik a békamentés, amely során a békákat vödrökbe viszik át az önkéntesek a mozgalmas utakon, hogy a kétéltűek szaporodni tudjanak. A ló-örökbefogadás kampányban vágóhidakról megmentett lovakat lehet örökbefogadni, akiket meg is lehet látogatni a Bottyán Equus Hungária Alapítványáltal fenntartott farmon. Széleskörű korosztályra van hatással a textiltáska program. A nylon szatyrok a kilencvenes évektől terjedtek el Magyarországon, azóta hazánkban 1-2 milliót használunk el belőlük naponta. Mivel nem bomlanak le és világszinten csak 1-3%-át hasznosítják újra, ezért nagy hatással vannak a környezetre. A világon évente sok ezer állat hal bele abba, hogy tápláléknak nézik és megeszik a műanyag szatyorhulladékot. Magyarországon leginkább szarvasmarhák, kecskék és egyéb emlősállatok vannak ennek a veszélynek kitéve. A Rügyek és Gyökerek Egyesület tagjai rendezvényeiken újrahasznosítható vászontáskákat osztanak, amiket a gyerekek kreatívan kifestenek, ezáltal tanulják meg az újrahasználható táskák jelentőségét.

,,A mélyben kúszó gyökerek átszakíthatatlan hálója szilárd alapot alkot. A friss rügyek kicsinynek tűnnek, de hogy elérjék a fényt, akár még a falat is áttörik. Képzeld csak el, hogy e falak azok a gondok, melyekkel mi magunk terheljük meg a bolygónkat. Száz- és százezer gyökér és rügy, száz- és százezer ember szerte a világon áttörheti ezeket a falakat. Meg tudod változtatni a világot." - Dr. Jane Goodall

Forrás: www.janegoodall.hu