A Kékvércse-védelmi munkacsoport a vonulási időszakban 2004 óta minden évben heti rendszerességgel végez számlálásokat. A faj védelmével foglalkozó szakemberek heti egy alkalommal megszámolják az éjszakázó helyekre behúzó egyedeket. Korábbi években a vonulási csúcs alkalmával a minimális példányszám 3400 és 4600 között mozgott. A kedvező változás első jelei a tavalyi évben mutatkoztak, 5800 kék vércsét sikerült egy időpontban megszámlálni a Kárpát-medencében. A Kékvércse-védelmi munkacsoport a vonulási időszakban 2004 óta minden évben heti rendszerességgel végez számlálásokat.

A faj védelmével foglalkozó szakemberek heti egy alkalommal megszámolják az éjszakázó helyekre behúzó egyedeket. Korábbi években a vonulási csúcs alkalmával a minimális példányszám 3400 és 4600 között mozgott. A kedvező változás első jelei a tavalyi évben mutatkoztak, 5800 kék vércsét sikerült egy időpontban megszámlálni a Kárpát-medencében.

A 2009. szeptember 16-i számlálás eredménye azonban meglepte a sok éve a fajjal foglalkozó szakembereket is. A 40 megfigyelési helyből 34 helyen éjszakáztak madarak, összlétszámuk meghaladta a 9000 példányt. Idén a legnagyobb gyülekezőknek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság ad otthont, ahol két helyen 1900 és 1100 példányt számoltak a szakemberek. Két további, ezer példányt meghaladó kék vércse gyülekező található Románia bánsági területein.

(Fotó: Palatitz Péter)

Az Európai Unió 2006-2009 között jelentős összegekkel támogatta Magyarország és Nyugat-Románia kékvércse-védelmi törekvéseit, mely most a gyülekezőhelyeken látott madarak számában is megmutatkozott. Az erőfeszítések nyomán négy év alatt a magyarországi költőállomány 600 párról 1000 párra növekedett, míg a határ menti romániai területeken az ismert párok száma 200-ról 400-ra nőtt.

A vonuló állomány létszámának ugrásszerű növekedése valószínűleg nem csak a költő állományok növekedésének eredménye. A kék vércsék az utóbbi napokban olyan területeken is megjelentek, ahol a korábbi hetekben nem sikerült jelenlétüket bizonyítani. Ezzel párhuzamosan a megfigyelt madarak között hírtelen megugrott az idén kirepült fiatal madarak aránya, melyek egy része valószínűleg a kelet-európai síkságokról származik.

(Fotó:Szelényi Balázs)

b)Magyarországon tanácskoztak a világ kékvércse-szakértői

A 2009. szeptember 9-11. között lezajlott találkozónak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi látogatóközpontja adott otthont. A rendezvény fő célja a Kék vércse védelme a Pannon Régióban LIFE project (www.falcoproject.hu) eredményeinek megismertetése és a kék vércse európai fajmegőrzési tervének kidolgozása volt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a BirdLife International kiterjedt szervező munkájának köszönhetően a 10 országból érkezett 32 szakember először cserélhetett személyesen is információt a kékvércse-védelemben szerzett tapasztalatairól.

Az esemény sajnálatos aktualitása, hogy az IUCN Vörös Listáján a közel veszélyeztetett kategóriába sorolt kék vércse állománya egyes területeken, így Ukrajnában, Szerbiában és Bulgáriában a közelmúltban is további jelentős csökkenést mutatott. Jó hírrel is szolgált azonban a találkozó, a védelmi erőfeszítések hatására az elmúlt években Magyarországon, Nyugat-Romániában és Olaszországban stabilizálódott, sőt növekedést mutatott a faj költő állománya. Utóbbi sikerek az Európai Bizottság LIFE Nature alapjának is köszönhetőek, mely aktív védelmi beavatkozásokat támogat a faj megőrzése érdekében.

A tanácskozás szakmai eredménye, hogy az egybegyűltek rangsorolták a fajra leginkább leselkedő veszélyeztető tényezőket és a hatékony védelem kiterjesztéséhez szükséges további teendőket. Megegyeztek a legsürgetőbb feladatok körében és az eddig kevéssé feltárt költőterületeken való állományfelmérések végrehajtásában.

c) Kékvércse-védelmi Nemzetközi Konferencia és Európai Fajmegőrzési Terv

A BirdLife International nemzetközi madárvédő szervezet a magyarországi partnereként működő és immár több éves, elkötelezett kékvércse-védelmi tevékenységet folytató Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME) kérte fel arra, hogy készítse el a kék vércse (Falco vespertinus) európai fajmegőrzési tervét. A dokumentumnak ez év végéig kell elkészülnie. Ehhez rengeteg, a faj elterjedési területének lehetőleg minél nagyobb részére kiterjedő információra van szükség. Az MME ezért úgy határozott, hogy kérdőív segítségével gyűjt adatokat a kék vércsék Európai költőterületeiről és a vonulási útvonalról. Ezt követően a külföldi szakembereket egy workshopra hívták össze, hogy megvitassák a kékvércse-védelem helyzetét és rámutassanak a fajt fenyegető veszélyeztető tényezőkre.

A konferenciának a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a pannon biogeográfiai régióban 2006-2009 között LIFE Nature támogatással futó kékvércse-védelmi program irányítója ad otthont. Szarvason, a Körösvölgyi Látogatóközpontban 2009. szeptember 9. és 12. között megrendezésre kerülő összejövetel célja a rendelkezésre álló adatok elemzése alapján eldönteni, hogy milyen nemzeti és nemzetközi szintű természetvédelmi tevékenységekre van szükség ahhoz, hogy megállíthassuk e különleges ragadozó madár faj populációjának csökkenését. A workshop eredményeképpen véglegesítésre kerül a kék vércse európai fajmegőrzési terve.

d)Kék vércsék nyomában

Maholnap lapozunk a naptárban és szeptemberrel megkezdődik az ősz. A nappalok rövidülnek, a nagy nyári forróság is kissé hűvösebbre fordul. A változásokat a vonuló madarak is érzik, megkezdődnek az őszi gyülekezések. Így van ez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programjaiban idén kitüntetett szerepet játszó sólyomfélénk, a kék vércse esetében is. Az egyesület elejétől fogva részt vállal a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásával 2006-ban indult hazai kékvércse-védelmi programban, melyet az Európai Bizottság LIFE Nature alapja is támogat.

A projekt a pannon biogeográfiai régióban élő kék vércsék védelmét célozza meg, így hazánk mellett Nyugat-Románia egyes területeire is kiterjed. A 2009-ben Év madarának választott kék vércsék is enyhébb éghajlatra költöznek. Az eddigi kutatások alapján annyit lehet tudni, hogy a hideg hónapokat Afrikában töltik. Azt azonban, hogy közelebbről a fekete kontinens mely része ad otthont nekik ez idő alatt, teljes bizonyossággal még nem sikerült kideríteni.

Ebben a kérdésben remélnek új eredményeket elérni a szakemberek a vadonatúj fejlesztésű, immár csupán 5 grammos műholdas jeladók segítségével. Ezt a súlyt már a megtermettebb kék vércse tojók jelentős erőfeszítés nélkül elbírják, így a jeladót hátukra fel lehet erősíteni. Nyolc madárra szerelték fel az apró készülékeket, melyek segítségével mostantól hetente nyomon követhető vándorútjuk a műholdak és az internet felhasználásával.
A madarakat el is nevezték a kutatók: Anita, Csenge, Jázmin, Magdi, Csalán, Hárpia, Heni és Virág várhatóan heteken belül elindulnak több ezer kilométeres vándorútjukra. Vajon melyik madár éri el leghamarabb Afrika partjait? Melyik ad hírt először a kutatott telelőhelyről?

Hajas Ádám