Nógrádszakáltól északra, közvetlenül az Ipoly folyó által jelzett magyar-szlovák határ szakaszon egy epiklasztitokból illetve egyéb vulkanoszedimentekből (vulkáni üledék) álló képződménycsoport bukkan a felszínre. Ez a képződménysor a feltehetően a Central-Paratethys idejében, a bádeni korszakban kb. 15 millió évvel ezelőtt a középső miocénben itt kanyargó folyam tengerparti deltatorkolatánál halmozódott fel. A terület szerkezet földtanilag a magyarországi Etesi-árok északnyugati folytatása, melyet dél-Szlovákiában Tőrincsi-ároknak neveznek.

A táj sajátos geomorfológiáját, azaz a fennsík jellegét a területet felépítő kőzetek adják, a középső miocén korú tufába ágyazódott kemény agglomerátumos és andezites törmelék réteg megvédte az alatta lévő lazább üledékeket a lepusztulástól, így a mostanra feltárt rétegből szinte érintetlenül kerülnek felszínre paleontológai (őslénytani) leletek és földtani értékek. Ezekre alapozva végezzük kutatásainkat, már 4. éve. A földtani értékek iránt érdeklődő még számos érdekességet fedezhet fel a természetvédelmi táblával megjelölt Páris-patak szurdokvölgyében és a néhány méterrel odébb a Bertece-patak (Beszterce-patak) völgyében. Többek között én is ebben a két „holt" patakvölgyben kezdtem el vizsgálódni. Meglepő eredményekre jutottam kutató munkám során, mentoraimmal és kutató társaimmal karöltve. A terepi kutatások során érdekes már-már állatok üregeinek tulajdonított bemélyedéseket véltem felfedezni a szedimentréteg (üledékréteg) felszínre került részeiben.

Mik is ezek valójában? Ezek az üregek lényegében a hajdani (kb. 15 millió éves) vulkáni, üledékes összletbe beágyazódott fatörzsek nyomai, amelyeket betemetett a vulkáni, agyagos üledékréteg - a felkutatott források és geológiai vizsgálatok alapján derült ki számomra. Keletkezésük folyamata igen egyszerű, lényegében a fatörzsek, fadarabok bekerülve az üledékréteg soraiba az idő és különböző biokémiai folyamatok során, más-más módon elvesztették alakjukat és a rájuk jellemző tulajdonságaikat. Voltak, amelyek a folytonos nedves közegnek kitéve elkorhadtak, és voltak, amelyek más sorsra jutottak: ez a már számunkra is érdekes kőzettani folyamat. Az üledékrétegben megtalálható vulkáni kőzetekből kiszivárgó kovasav a szerves fa szöveteibe bekerülve idővel megszilárdult és szervetlen kövületet hozott létre. Ilyen „szervesből szervetlen" uszadékfa darabokat is találtam az üregek némelyikében. Hasonló módon akár barlang méretű a természetvédelmi törvény megfogalmazásában hivatalosan is „hossztengelyük legalább 2 méter és az ember által bejárható..." üregek is keletkezhetnek, melyeket fatörzsbarlangoknak, törzslenyomat-barlangoknak nevezünk.

Világszerte megtalálhatóak még ilyen, vagy ehhez hasonló képződmények, legközelebb a szlovákiai Mucsiban vannak még, de nem szenved hiányt a Maros-völgy Erdélyben, Németország, sőt Japán sem. Azonban, ami a számunkra legfontosabb az az, hogy Magyarországon elsőként én tettem meg ezen felfedezést és mentorom, Prakfalvi Péter segítségével megtörtént a hitelesítési eljárás is, így hivatalosan is kimondhatjuk, Magyarországon találhatóak fatörzsbarlangok melyeknek a nyomába eredünk. Az Ipoly menti völgyekben végzett kutatásaink célja, szűk értelemben véve: a terület szedimentológiai és ősföldrajzi rekonstrukciója, paleontológiai és geológiai vizsgálataink eredményei alapján, tágabb értelemben: terveim, céljaim messze menően túlszárnyalják mindezeket,- egy komplex tanulmány képben gondolkozzunk!

„A világűrből nézve akáciák árnyékában megbúvó csoda ez, kövekben láttam, a mikroszkóp lencséjén át."