Írta: Farkas Zsuzsanna és Földvári Zsuzsanna

Február 16-án demonstrációt és közmeghallgatást tartottak a balatonalmádi Művelődési Központban. Ennek célja a Budawest Airport Holding Vagyonkezelő Zrt. által a Veszprém és Szentkirályszabadja térségben lévő volt katonai légi bázis helyén nyilvános nemzetközi kereskedelmi repülőtér kialakításának megakadályozása volt.

A balatonalmádiak joggal vannak felháborodva, hiszen ez komoly problémákat jelentene. A helyiek aggódnak a környezeti, gazdasági és társadalmi változások miatt.Ez az ügy a Kutató Diákok Országos Szövetségét is érintheti, hiszen Balatonalmádi üdülőterülete, Káptalanfüred szolgál helyéül az évente megrendezett Kutdiák Tábornak.

A repteret a '40-es évek közepén építették, a háború idején használták. A rendszerváltásig katonai légi bázisként szolgált. Később a veszprémi Pannon Egyetem Informatikai Karának szánták, kísérletezési és oktatási célzattal. A rendszerváltás óta csak néhány helikopter zavarja a csendes város nyugalmát. Ám a befektetők arra hivatkoztak, hogy a város már egyszer elviselte a működő repteret. A tervek szerint az új reptér évi körülbelül 18700 fel- és leszállást bonyolítana le. Ez egy napra lebontva 63 gépet jelent, 200-800 méterre az itt élők feje felett, tehát 22 percenként hallgathatnánk a 80 decibeles gépzajt. A beruházó szakértője szerint a légi viszonyok miatt csak egy légifolyosó lehetséges, amely Siófok és Balatonalmádi felett húzódna végig, így városunk a zajtérkép centrumába került. Kutatások alapján a 80 dB-s zaj komoly koncentrálási nehézségeket okoz a dolgozók és a diákok körében.

A helyiek legféltettebb kincse a Balaton, hiszen a környékbeliek a tó tisztított vizét isszák. A víz tisztítására szolgáló szűrőberendezések nem alkalmasak sok káros anyag kiszűrésére, így a benzpirén és a kerozin - genetikai károsodást és daganatos megbetegedést okozó kémiai anyagok- eltávolítására sem. Ezek az anyagok a repülőgépek égéstermékének alkotó elemei, melyek a levegőből illetve a földalatti kerozin tartályokból a talajon keresztül egyenesen a Balaton vizében koncentrálódnának. Így nemcsak az emberek, de az élővilág számára is mérgezővé tenné tavunkat. Ezen felül, amerikai tanulmányok szerint, a levegőbe kerülő számos más szennyezőanyag növelné a helyi lakosság szívinfarktusos megbetegedéseinek számát és körülbelül 5 évvel csökkentené az átlagéletkort. A befektetők legnagyobb problémája a térség környezetvédelmi területén élő ürgepopuláció. Áttelepítésük a gyakorlatban megoldható, de csak ideiglenes megoldást jelentene, hiszen a Balatonalmádi környékén élő ragadozó madarak legfőbb zsákmányállatát is jelentik és a madarak áttelepítése szinte lehetetlen.

Néhányan abban a tévhitben élnek, hogy a reptér megnyitásával a turizmus is fellendülne, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a nagyvárosi turisták Balatonalmádit csendjéért és nyugalmáért keresik fel. Így ahelyett, hogy a város népszerűsödne, az eddigi állandó látogatókörét is elveszítené. Ezért már Siófok is csatlakozott a demonstrációhoz.

A gazdasági világválság következtében létrejött ingatlan értékcsökkenést tetézné a reptér által okozott minimum 25%-os ingatlanár visszaesés. Az áru további szállítását kamionokkal oldanák meg, ami további zajt jelentene és az M8-as országút már nem bírna ekkora terhelést. Legtöbbünkben felmerült a kérdés: gazdasági világválság idején miért éri meg a cégnek egy ekkora beruházás, egy nemzetközi kereskedelmi repülőtér megépítése?

A Balaton az ország minden részéről idevonzza az embereket nyaralni, így nem véletlen, hogy a kutdiákok is a káptalanfüredi táborban tartják éves konferenciájukat. A tó nemcsak a helyieké, így mindannyiunknak tudnia kell a tavat érintő környezetvédelmi kérdésekről. Akinek módjában áll, tegyen az ügy érdekében: a gazdasági érdekekkel szemben nem hagyhatjuk elveszíteni legfontosabb nemzeti kincsünket, a Balatont!