1.0 Mi is a szabad akarat?

Ahhoz, hogy eldönthessük, létezik-e bármely fogalom, élőlény, vagy bármilyen létező, először definiálnunk kell azt valamilyen módon. Mit is jelenthet a szabad akarat kifejezés?

Jelen dolgozatban értsük a következőt szabad akaraton: egy személy (vagy állat, vagy bármilyen értelemmel bíró létező) akkor rendelkezik szabad akarattal, ha képes úgy döntést hozni, hogy ezen döntésében őt nem befolyásolja semmilyen külső tényező csak saját elvei és/vagy csak saját érdekei. Ha pedig az elvei és érdekei ellentmondásban állnak egymással, akkor valamelyiket el kell vetnie. Ha pedig így tesz akkor már nem cselekszik saját szabad akarat szerint, hanem enged a körülmények nyomásának.

Ha elfogadjuk a szabad akarat fenti meghatározását, úgy tovább léphetünk. Azt kell tehát megvizsgálnunk, hogy képesek vagyunk-e (jelen dolgozatot leszűkítjük az emberek szabad akaratának kérdésére) úgy döntést hozni, hogy az csak saját elveinket és/vagy érdekeinket szolgálja?

1.1 Saját elveinkből származtatható szabad akaratról

Mindenkinek vannak elvei, eszméi, politikai meggyőződései. Önök is így gondolják? Amennyiben igen, úgy valószínűleg önök sem hihetik, hogy képesek mindig elveikhez hű döntéseket hozni. Lássuk, miért állítjuk ezt. Leon Festinger, amerikai pszichológus, A Kognitív Disszonancia Elmélete című kötetében részletesen ír arról, hogy ha egy ember meghoz egy döntést, abban milyen szerepe van az ahhoz az emberhez közel álló, illetve az adott emberrel érintkező egyéneknek. Ennek pedig jelentős szerepe van a szabad akarat kérdésében.

Vegyünk egy megtörtént esetet, amellyel illusztráljuk, hogy hogyan hozhat valaki olyan döntést, amely ellenkezik saját elveivel (bár lehetséges, hogy saját érdekeit szolgálja). Egy lány ismerősöm az egyik nagy magyar politikai pártra kívánt volna szavazni. Édesanyja pedig egy hatalmas cégnél volt vezető beosztásban, amely cég azonban a másik nagy magyar politikai erővel állt szoros kapcsolatban. A lány anyukája megkérte gyermekét, hogy az szavazzon a céghez közelálló politikai erőre, vagy akár el is vesztheti állását. Ezért a lány saját elvei ellen vétett, amikor arra a politikai alakulatra szavazott, amelyre édesanyja kérte, hogy adja le a voksát. Természetesen anyagi érdekei ezt diktálták, de egy szempillantás alatt feladta elveit. Önök soha nem cselekedtek úgy, hogy az saját elveik ellen való tettet hajtottak végre? Ha igen akkor valószínűleg önök sem cselekedtek szabadon.

1.2 Saját érdekeinkből származó szabad akarat

A fentiek értelmében a szabad akarat követelménye az is, hogy úgy cselekedjünk, hogy az nekünk valamilyen formában érdekünkben álljon.. Elsődleges ellenérvként hozható fel az altruizmus (önzetlen cselekvés). Létezhet-e olyan ember, aki nem saját érdekében cselekszik, csak másokéban? Nos, jelen írás szerzője szerint nem létezhet, hiszen minden olyan cselekedetünk, amelyekkel mások javát szolgáljuk, szükségképpen pozitívan hat vissza ránk, akár társadalmi elismerés, akár szép szavak, akár anyagi haszon formájában. De elképzelhető, hogy altruizmus mégis létezik. És amennyiben létezik, akkor az az a kivetéles eset, amelyben valaki cselekedhet úgy szabad akaratából, hogy nem saját érdekeit szolgálva cselekszik.

Tehát az altruista viselkedés kivételt képviselhet. Mi van azonban az összes többi olyan esettel, amelyekben valaki egyértelműen saját érdekei ellen cselekszik? Lássunk egy valódi példát. Egy barátom szeretne meggazdagodni. Ez úgy gondolom érdeke is volna, mert szeret költekezni. Mégsem tesz semmit annak érdekében, hogy több pénze legyen. Nem dolgozik, nem is keres munkát. Így be kell látnunk, hogy saját jól felfogott érdeke ellen tesz, amikor nem próbál tenni semmit céljáért sem.

1.3 Társadalmi hatások

Más okok, amelyek kizárhatják a szabad akaratot: az emberi társadalom hatásai az egyénre. 1.1-ben foglalkoztunk azzal, hogy hogyan hathat ránk egy hozzánk közelálló személy véleménye. Most azt vesszük szemügyre, hogy egy közösség, hogyan formálhatja véleményünket, és ezen keresztül akaratunkat is. Egy példa segítségével világítsunk rá a kérdésre. Ha egy fiatal lány úgy kerül be az egyetemre, hogy dohányzás ellenes, meg van róla győződve, hogy a cigarettázás rossz dolog, vajon rá fog-e szokni a dohányzásra egyetemi évei alatt? Valószínűleg igen. Ezt pedig csak egyféleképpen magyarázhatjuk. Ez pedig a következő: akaratunk mindig az adott szituációval változik, állandóan változtatjuk elveinket, és mindig mást gondolunk érdekünknek. Ebből pedig az kell, hogy következzék(valószínűleg), hogy a szabad akarat csak pillanatnyi lehet és nem lakozhat elvekben

1.4. Biológiai determináltság és konklúzió

Az eddig felhozott érvekre természetesen Önök mondhatnák azt, hogy a szabad akaratba az is bele tartozik, hogy valaki nem saját elvei és érdekei szerint dönt. Nos, ez így is lehetne ha nem volnánk élőlények. Ugyanis minden élőlény számára az a leghasznosabb, ha saját érdekeit próbálja (ösztönösen és tudatosan is) érvényesíteni, mivel elméletileg az életösztön kell, hogy legyen a legerősebb ösztön minden teremtményben. Ezért az, aki ez ellen cselekszik (vagyis saját érdekei ellen), az árt magának. Ebből pedig szükségszerűen egy dolog következhet: szabad akarat csak (a fent említetten kívül) akkor létezhet, ha olyan tettet hajtunk végre, amivel ártunk saját érdekeinknek. Az eddig írtakból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy vagy rosszul adtuk meg a szabad akarat meghatározását, vagy csak ilyen kevésbé letisztult formákban létezhet: pillanatnyi és önérdekmentes formájában.