Tisztelt Olvasók! Tisztelt szerkesztők!

Antali Máté: Szabadok Vagyunk című írásának alábbi sorára szeretnék filozófiailag és tudományosan is magalapozottan reagálni: „Ha az ember nem szabad, ugyanúgy csak egy apró szelete a világ szükségszerű működésének, mint egy kavics vagy egy tehén.”

Miben higgyünk?

Sokan hisznek az evolúcióban: abban, hogy az élet biokémiai folyamatok és hosszú év milliárdok során jött létre a Földön és ezek után évmilliók alatt újabb és újabb fajok fejlődtek ki az ősfajok egyediből. Mások pedig lehetnek kreacionisták, vagy az intelligens tervezésben hívő emberek. Mit is jelentenek ezek a fogalmak? Aki kreacionistának vallja magát, az azt állítja: hogy Isten teremtette a világot, amely világ 6000 éves etc. Magyarul szó szerint értelmezi a Bibliát. A neokreacionisták ugyan elvetik a pár napos isteni teremtés gondolatát, de ők is úgy gondolják, hogy Isten megteremtette a világot és a benne élő lényeket. Az evolúció pedig, mint olyan nem is létezik. Akik azonban az intelligens tervezés mellett teszik le a voksukat, azok szerint a világ egy, a legapróbb részletekig megszervezett rendszer, amely egy intelligens ok ( a keresztény Isten) hatására jött létre. Ők azonban nem állítanak semmit a Tervező természetéről, vagy jelleméről, ellenben a kreacionisták előszeretettel jellemzik a Teremtőt.

Hitek és szabadságok

Fentebb röviden vázoltuk a világ teremtésére és az élet kialakulására ma leginkább elfogadott három rendszert. A következőkben pedig állatokat lélek nélküli robotokká lealacsonyító nézeteket próbáljuk beilleszteni a három rendszerbe. Külön- Külön. Arra leszünk kíváncsiak, hogy bármelyik rendszerben elképzelhető-e, hogy az állatok teljes mértékben az ember alá rendelt, érzelemmentes szolgái, avagy sem.

1. Kreacionizmus, intelligens tervezés és szabadság:

Ha elfogadjuk, hogy Isten teremtette a világunkat és a benne élő lényeket, ugyanakkor figyelembe vesszük, hogy ezek a teremtmények, hogyan viselkednek és hogyan képesek a legkülönfélébb helyzeteket megoldani, úgy kétlem, hogy degradálóan beszélhetnénk róluk( az állatokról). Lehetséges, hogy a Bibliában az ember az állatok fölé van rendelve. Sokan ezt elfogadják, ami természetesen nem rossz dolog. Azonban az ember mégis szeret tudományos kérdésekben saját maga is kutatni, ezért ha elfogadjuk a Bibliában leírtakat, vagy éppen nem értünk egyet a benne foglaltakkal, tudományos kérdésekben akkor is szükségesnek látom, hogy a tudomány módszereit vegyük igénybe. Teológiai vitákba nem fogok bocsátkozni. Mindenki hitét tiszteletben tartom...

Akarta-e Isten, hogy az állatoknak szabad akarata és érzelmei legyenek? Vajon így tervezte-e a világot? Természetesen a Biblia ad adekvát válaszokat ezekre a kérdésekre. De az teológia. Mint említettem, mindenki hitét tisztelem és becsülöm, de egy tudományos vitában nem bizonyos, hogy jó belekeverni a teológiát. Szeretnék visszautalni egy korábbi dolgozatomra, ahol a kiváló jezsuita hittudós, Nemesszeghy Ervin és az ateista biológus, Richard Dawkins eszméit elemeztem.

Itt kiemeltem, hogy egyik szerző sem hisz az ún. hézagpótló istenképben. Azaz egyikőjük sem gondolja azt, hogy a tudományban található lyukakat Istennel kellene betöltetnünk. Mert ha egy bizonyos kérdésre más választ talál a tudomány, akkor az a hézagpótló istenkép értelmében megcáfolná Isten létezését. Racionálisan gondolkozva beláthatjuk, hogy egy tudományos felfedezés sem igazolhatja, hogy Isten nem létezik, ha elfogadjuk, hogy Isten anyag nélküli létező. Ezért azt javaslom, hogy szigorúan tudományos és filozófiai keretek között foglalkozzunk az idáig felvetett kérdésekkel.

Ezen dilemmákra az etológia és az evolúcióelmélet adhatnak számunkra (talán) adekvát válaszokat.

2, Evolúció, etológia és a szabadság

Marc D. Hauesr, kortárs amerikai író, agykutató is elismeri, hogy az állatoknak vannak egyszerűbb vágyaik és érzéseik, egyes társas állatoknak pedig vannak bonyolultabb érzéseik. Én pedig azt mondom hogy, azon élőlényeknek, melyeknek vannak érzései és vágyai, azoknak akarata is van.

Kérem engedjék meg, hogy most reflektáljak egy másik korábbi írásomra: Létezik-e szabad akarat? Az Önök számára úgy tűnhetett, hogy most amellett próbáltam érvelni, hogy az állatoknak van szabad akartuk, míg korábbi írásomban azt fejtegettem, hogy bizonyos mértékig az embereknek sincs.

Most sem állítom, hogy akár az embereknek, akár az állatoknak volna szabad akaratuk, de úgy gondolom, hogy embert és állatot akár Isten teremtményeiként, akár az evolúció termékeiként fogjuk is fel, nem gyárthatunk olyan fajelméleteket, amelyek az emberen kívül minden fajt akarat- és érzelemmentes robottá redukálnak. (Mert ha más fajok ilyenek, úgy szükségképpen mi is ilyenek vagyunk). Amennyiben azonban az állatoknak nincs szabad akaratuk (vagy simán nincs akaratuk), akkor nekünk sincsen, hiszen akármelyik elméletet is fogadjuk el a világ teremtését illetően, a fejlettebb állatokkal, mi emberek akkor is rengeteg hasonlóságot mutatunk. Ezt ignorálni mind etológiai, mind filozófiai, mind morális szempontból elfogadhatatlan, véleményem szerint. Továbbá, ha azt állítjuk, hogy az állatok érzelem- és akaratmentes robotok, még azon álatok is, amelyek jól szervezett társadalmakban élnek (pl. csimpánzok, hangyák, méhek), akkor mi miért lennénk mások?

Ma a római katolikus egyház elfogadja az evolúció tanát és sok keresztény hittudós gondolja úgy, hogy a Bibliát csak szimbolikusan lehet és kell is értelmezni (pl. Nemesszeghy). A Biblia szószerinti értelmezése keresztény anarchizmushoz vezethet. Ez pedig nem mást jelent, mint a az etikum teleologikus (célelvű) felfüggesztését. Ezen elmélete megalapozója a XIX. Századi dán teológus és filozófus, Soren Kierkeaagrd volt. Más szavakkal élve, aki a Bibliát szó szerint értelmezi könnyen válhat radikális eszmék követőjévé és akár másokban is kárt tehet ha úgy véli, hogy ezzel a hitet szolgálja.

Fentebb láthattuk, hogy mind a tudományos, mind a teológiai álláspont (amelyet továbbra is tiszteltben tartunk) közel állnak egymáshoz. Az evoulcióelmélet és a kreáció tanai pedig könnyedén egymásba illeszthetőek. Vegyünk egy deista elméletet ( „A gép forog, az alkotó pihen.”- Madách Imre) magyarul olyat, amely azt állítja, hogy az Úr megteremetette a világot és hagyta, hogy utána minden a maga útján menjen. Ez előfeltételezi, hogy Isten pontosan tudta, hogy a Teremtésnek, milyen következményei lesznek az idők végezetéig.

Ha pedig van egy ilyen elméletünk, abba könnyedén belefoglalhatjuk az evolúció elméletet is. Azt állíthatjuk, hogy Isten teremtette a világot, de oly módon, hogy tudta, hogy az általa létrehozott élettelen dolgokból egyszer virágzó élet fog előtörni.

Ha pedig ezt az álláspontot fogadjuk el, amely mind teológiailag, mind tudományosan elfogadható, akkor ismét arra a következtésre kell jutnunk, hogy az ember az állattól származik, bizonyos állatok közeli rokona. Ha pedig ezt elfogadjuk, akkor a fejletebb állatokat miként nézhetnénk le? Miként mondhatnánk, hogy a kutyák, a lovak, vagy a macskák nem játszanak szerepet életünkben?

Hogyan állíthatnánk, hogy az állatok nem játszanak szerepet a történelmünkben, mikor Nagy Sándor életében is kiemelt szerepet játszott kutyája, egy masztiff?

A legtöbb állat ugyan nem tud szavakkal kommunikálni, csak vegyi anyagokkal (pl. hangyák), de vannak olyan főemlősök, akik képesek voltak rengeteg kézjelet megtanulni és emberekkel is kommunikálni. Ők lennének azok, akiken az ember csak úgy átléphet és lenézhet?

Hadd mondjak befejezésül egy példát arra, hogy hová vezethetnek azok a nézetek, amelyek az állatokat kivétel nélkül alacsonyabb rendűeknek tartják az embereknél, attól függetlenül, hogy milyen mentális kvalitásokkal rendelkeznek.

Ehhez engedjék meg, hogy a Szabadok Vagyunk című írás, általam ezen írás elején idézett mondatát alakítsam át némiképp: „Ha a fehér ember nem szabad, ugyanúgy csak egy apró szelete a világ szükségszerű működésének, mint afro – amerikai lakos, vagy egy észak-amerikai indián.” Máris rasszisták lettünk...